Egy ágyban az ellenféllel

Pénteken riport készült az egyesület pár tagjával a Kossuth rádió Magánhangzó című műsora számára, amit a következő hét keddtől péntekig (03.23-26) tartó napjain hallhattok 12:30 és 13:00 között illetve rövidebben 18:15 és 18:30 között.

A négy-öt témát érintő beszélgetés folyamán Paya említette a társasjátékos asztal körül ülő és közösen játszó párok/házaspárok viselkedését is, mint érdekes momentumot.

Régóta emlegetjük, hogy játék közben jobban megismerhetjük az asztal körül ülőket, mint amikor önvallomást hallunk tőlük. (Quintilianus: „Játék közben ismerjük meg az emberek tulajdonságait”)

Ha játék közben kevesebbet alakoskodik az ember, akkor ha párokat figyelünk meg, nem csak a személyükről tudhatunk meg többet, hanem a köztük lévő viszonyról is, ami az asztaltól távol is jellemzi őket.

Ez persze nem csak házaspárokra igaz, hanem testvérekre illetve szülő-gyermek viszonyra is, de pénteken Paya a párkapcsolatokból kiindulva elemezte ki röviden a helyzetet, ami alapján a következő alaptípusokat vázoltuk fel az asztal mellett szemlélve a megfigyelt személyeket:

• Párok, akik ha nincs jobb dolguk - esetleg ha még van, akkor is - egymást ütik. A játék természetes célja, a győzelem is fontos, de talán fontosabb, hogy jobb eredményt érjen el, mint az a bizonyos másik. Közeli környezetemben testvérpár viselkedett így pár évvel ezelőtt. Ők egymással versengenek.

• Jellemző helyzet az előző ellentéte is: nem ütök feléd, nem bántalak, nem gátollak, veled kereskedek, neked ajándékozok, s ha kell, megbosszulom a téged ért sérelmeket. Szintén pár éve cimboráim közt is megfigyelhető volt e működés. Nongamer ifjú szerelmespárok előnyben e státusz elfoglalásakor.

• Talán ritkább az előző két típusnál a „szívem én majd megmondom hova lépj, hogy jól járj(unk)” típus, amikor az egyik fél domináns, a másik talán csak az ő akarata miatt játszik, a többi játékos pedig bosszankodik, hogy a domináns féllel ellentétben ők nem kettő, hanem csak egy színt irányítanak a játékban.

• A negyedik típus pedig az alaphelyzet, amikor csak a játék lépéseit tekintve nem lehet látni különbséget, amikor bármelyik két játékost véletlenül kiválasztva szemléljük, függetlenül személyes viszonyuktól.

Egy igazi játékos elvárja partnereitől, hogy a szabályok teljes ismeretével, és azok legjobb használatával és szigorú betartásával igyekezzenek a játék által meghatározott célt elérni. Erre számít, ezzel kalkulálva hozza meg saját döntéseit, teszi meg lépéseit, erre alapozza stratégiáját és taktikáját.

S ezen elvárásai alapján igyekszik dönteni arról is, hogy tapasztalatait figyelembe véve, kit tartson megfelelő játékostársnak, s válasszon játékpartnernek a jövőben. Így igyekszik majd kerülni a csalókat, bosszúállókat, hisztizőket, figyelmetleneket, befolyásolhatókat és befolyásolókat, valamint a fenti négy csoportból az első háromba tartozókat.