A MAGYAR TÁRSASJÁTÉKOS EGYESÜLET
ALAPSZABÁLYA
I.
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. §
(1) A Magyar Társasjátékos Egyesület, rövidített néven MATE (a továbbiakban: egyesület) az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény (a továbbiakban: Etv.) alapján működő, önkéntesen létrehozott, demokratikus önkormányzattal rendelkező társadalmi szervezet.
(2) Az egyesület működése kiterjed az ország egész területére.
(3) Az egyesület székhelye és postacíme: 2316 Tököl, Viola u. 28.
(4) Az egyesület megalakulásának időpontja: 2005. 07. 10.
(5) Az egyesület bírósági bejegyzésének száma: 60346/2005.
(6) Az egyesület bírósági bejegyzésének jogerőre emelkedése: 2005. 12. 19.
(7) Az egyesület számlaszáma: 17000019-11596415
(8) Az egyesület adóigazgatási száma: 18710003-1-13
(9) Az egyesület törvényességi felügyeleti szerve a Pest Megyei Főügyészség.
2. §
(1) Az Alapszabály tartalmazza
a) az egyesület működésére vonatkozó adatokat, alapvető elveket és előírásokat;
b) az egyesület szervezeti felépítését, általános működési rendelkezéseit, belső szabályait;
c) az egyesület szerveinek feladatait és működésének részletszabályait.
(2) Az Alapszabály betartása az egyesület tagjainak elsőrendű kötelezettsége.
(3) Az Alapszabály az Etv., a Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.), a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény (a továbbiakban: Ksztv.), valamint a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény rendelkezéseire tekintettel készült.
(4) Az egyesület Alapszabályában foglalt rendelkezések értelmezésére az elnökség jogosult. Az elnökség állásfoglalása az egyesület valamennyi tagjára, illetve szervére nézve kötelező.
II.
AZ EGYESÜLET CÉLJA, FELADATAI, TEVÉKENYSÉGE
3. §
(1) Az egyesület elsődleges célja a színvonalas magyarországi társasjáték-kultúra megteremtése, amellyel pozitív hatást kíván gyakorolni olyan társadalmi kérdésekre, mint a közösségi szellem fejlesztése, a szocializáció vagy a gyermeknevelés. Az egyesület fontosnak érzi a játék, mint személyiségfejlesztő és közösségépítő tényező társadalmi és pedagógiai vonatkozásainak tudatosítását.
(2) Az egyesület célkitűzése a társadalmi igényeknek megfelelő, alkotói tevékenység során fejlesztett új játékok (ún. „szerzői játékok”) népszerűsítése, és egy országos klubhálózat kiépítésével az interaktív, csoportos tevékenységeknek teret adó, szakmailag minősített játékok megismertetése minél több családdal.
(3) Az egyesület a Ksztv. 26. §-ának C/5. pontja alapján az (1)-(2) bekezdés szerinti célok megvalósítása érdekében közhasznú tevékenységként kulturális tevékenységet folytat.
4. §
(1) Az egyesület feladatai:
a) az egyesületi célok megvalósítása érdekében a közösségi-társasági élet szervezése, társasági kapcsolatok kialakítása;
b) a tervszerű működéshez és a célok megvalósításához szükséges személyi és tárgyi feltételek megteremtése és biztosítása;
c) az egyesület céljaival összhangban álló rendezvények, előadások, bemutatók, valamint oktatási, segély- és egyéb akciók szervezése, megvalósítása;
d) hazai és nemzetközi klubkapcsolatok létesítése, fenntartása;
e) hazai és nemzetközi társasjátékok megismertetése, hozzáférhetővé tétele;
f) az egyesület céljaihoz hasonló, illetve az egyesület feladataival összeegyeztethető célú más szervezetekkel való kapcsolattartás, valamint összefogás a közös célok érdekében;
g) magyarországi játékkiadók szakmai támogatása;
h) tehetséges, kezdő játékalkotók felkutatása, szakmai támogatása.
(2) Az egyesület – céljainak megvalósítása érdekében – különösen az alábbi tevékenységeket folytatja:
a) szabadidős és családi programok szervezése;
b) külföldi társasjátékok népszerűsítése és elterjesztése Magyarországon;
c) hazai szerzők játékai fejlesztésének, kiadásának szakmai támogatása, valamint azok bemutatása nemzetközi szinten, illetve kulturális fórumokon;
d) társasjáték-bemutatók, -versenyek, -kiállítások, -vásárok szervezése és lebonyolítása;
e) országos társasjátékos klubhálózat kiépítése és működtetése;
f) együttműködés társadalmi szervezetekkel, kulturális és oktatási intézményekkel játék-klubok és kölcsönzők kialakítása, illetve működtetése érdekében;
g) játékrendezvények és bemutatók szervezésével lehetőség biztosítása arra, hogy a játék, az oktatás és a nevelés közösen kerüljön alkalmazásra.
5. §
(1) Az egyesület a céljai megvalósításához szükséges anyagi háttér megteremtése érdekében – kiegészítő jelleggel, non-profit irányultságát és jellegét, valamint szellemiségét nem veszélyeztető és nem elhalványító módon – gazdasági-vállalkozási tevékenységet folytathat. A vállalkozási tevékenység csak a közhasznú célok megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végezhető.
(2) Az egyesület a TEÁOR’08 nómenklatúrája szerinti az alábbi vállalkozási tevékenységeket folytatja:
47.99 Egyéb nem bolti, piaci kiskereskedelem
58.14 Folyóirat, időszaki kiadvány kiadása
58.19 Egyéb kiadói tevékenység
62.01 Számítógépes programozás
63.11 Adatfeldolgozás, web-hoszting szolgáltatás
63.12 Világháló-portál szolgáltatás
82.99 Máshova nem sorolt egyéb kiegészítő üzleti szolgáltatás
85.59 Máshova nem sorolt egyéb oktatás
94.99 Egyéb közösségi, társadalmi tevékenység
90.03 Alkotóművészet
93.29 Máshova nem sorolt egyéb szórakoztatás, szabadidős tevékenység
(3) Az egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független, azoktól támogatást nem kap, illetve nem fogad el, valamint azoknak támogatást nem nyújt.
(4) Az egyesület nem zárja ki, hogy tagjain kívül mások is részesülhessenek közhasznú szolgáltatásaiból, mivel az egyesület közhasznú szolgáltatásait bárki igénybe veheti.
III.
AZ EGYESÜLET TAGSÁGA
A tagsági jogviszony keletkezése
5. §
(1) Az egyesület tagja lehet bármely természetes és jogi személy. Jogi személy csak pártoló tag lehet. Az egyesületbe való belépés, illetőleg a kilépés önkéntes.
(2) Az egyesületi tagság felvétellel keletkezik.
(3) A tagság típusára utaló tagfelvételi kérelmet írásban vagy elektronikus levélben kell az egyesület elnökéhez benyújtani. A kérelemről – a tiszteletbeli tag kivételével – a benyújtásától számított legkésőbb 30 napon belül az egyesület elnöke dönt. A határozatról a kérelmezőt írásban vagy elektronikus levélben kell értesíteni. A tagsági jogviszony keletkezésének a napja a határozathozatal napja.
(4) A tagfelvételt megtagadó határozat ellen – annak kézhezvételétől számított – 15 napon belül a közgyűléshez címzett és az elnöknél benyújtott fellebbezéssel lehet élni. A fellebbezést az elnök – az elutasítás indoklásával együtt – a soron következő közgyűlés elé terjeszti. A fellebbezés megtárgyalása a következő közgyűlés kötelező napirendi pontja. A közgyűlés a fellebbezésről egyszerű szótöbbséggel dönt.
A tagsági jogviszony megszűnése
6. §
(1) A tagsági viszony megszűnik:
a) kilépéssel;
b) kizárással;
c) a tag halálával, jogi személy tag esetén annak jogutód nélküli megszűnésével.
(2) A tagsági viszony kilépéssel azon a napon szűnik meg, amikor a tag egyoldalú nyilatkozatát írásban vagy elektronikus úton az elnöknek bejelenti. Kilépés esetén a tag a befizetett tagdíj adott évre fennmaradó részére igényt nem tarthat.
(3) Az elnökség egyhangú határozattal kizárhatja az egyesületből azt a tagot, aki az Alapszabályban rögzített kötelezettségeit súlyosan megsérti, az egyesület határozatait megszegi vagy az egyesület Alapszabályban rögzített tevékenységét, illetve céljainak megvalósítását súlyosan veszélyezteti. Kizárás esetén a tagsági viszony a kizáró határozat meghozatalának, illetve a kizáró határozat elleni fellebbezés elutasításának napjától szűnik meg.
(4) A kizárást kimondó határozat ellen, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül, a közgyűlésnek címzett és az elnökséghez benyújtott fellebbezéssel lehet élni. A fellebbezésnek a tag kizárására és a tagdíj megfizetésére halasztó hatálya van. A fellebbezést az elnökség – a kizárás indoklásával együtt – a soron következő közgyűlés elé terjeszti. A közgyűlés a fellebbezésről titkos szavazással, egyszerű többséggel dönt.
(5) A tagdíj megfizetésére előírt határidő elteltét követő 30 napon belül az elnökség írásban vagy elektronikus úton felhívja a tagot arra, hogy a tagdíjat az egyesület részére a felhívás kézhezvételétől számított 15 napon belül fizesse meg. A felhívás eredménytelensége esetén az elnökség a tagot az egyesületből kizárja. A további eljárásra a (4) bekezdés irányadó.
Az egyesületi tagság fajtái
7. §
Az egyesület tagjai – jogaik és kötelezettségeik terjedelme alapján – lehetnek:
a) alapító tagok,
b) rendes tagok,
c) pártoló tagok,
d) tiszteletbeli tagok.
Alapító tag
8. §
(1) Alapító tag az a természetes személy lehet, aki az egyesület alakuló közgyűlésén jelen van, vállalja az egyesület céljainak szellemi előmozdítását és az alakuló vagyon részarányos hányadát készpénzben megfizeti.
(2) A tagsági viszony az alapító tagoknál az Alapszabály elfogadásával jön létre.
(3) Az alapító tag jogosultságaira és kötelezettségeire az Alapszabálynak a rendes tagra vonatkozó rendelkezései irányadók
Rendes tag
9. §
(1) Az egyesület rendes tagja lehet bármely természetes személy, aki az egyesület céljával egyetért és elfogadja az egyesület Alapszabályát.
(2) A rendes tag:
a) személyesen részt vehet az egyesület közgyűlésén, az elnökség megválasztásában, valamint a határozatok meghozatalában;
b) részt vehet az egyesület tevékenységében és rendezvényein;
c) az egyesület szerveibe – a kiskorú tag kivételével – választható;
d) észrevételeket, javaslatokat tehet az egyesületet érintő bármely kérdésben;
e) használhatja az egyesület létesítményeit, eszközeit;
f) részesülhet az egyesület által nyújtott kedvezményekben, igénybe veheti az egyesület szolgáltatásait;
g) betekinthet a közgyűlés és az elnökség határozataiba, a közgyűlésen és az elnökség ülésén készült jegyzőkönyvekbe, továbbá az egyesület költségevetésébe, beszámolóiba és közhasznúsági jelentésébe, valamint azokról az elnöktől másolatot kérhet.
(3) A rendes tag köteles az egyesület Alapszabályának és határozatainak megtartására, valamint a tagdíj megfizetésére.
Pártoló tag
10. §
(1) Az egyesület pártoló tagja lehet az a természetes vagy jogi személy, aki az egyesület anyagi, illetve természetbeni, alkalmi vagy folyamatos támogatását vállalja, de az egyesület aktív tevékenységében nem kíván részt venni. A támogatás jellegét és mértékét az elnökséggel kötött írásbeli megállapodásba kell foglalni.
(2) A pártoló tag tanácskozási joggal részt vehet az egyesület közgyűlésén, és véleményt nyilváníthat az egyesület általa támogatott tevékenységével kapcsolatban.
(3) A pártoló tag köteles az általa önkéntesen vállalt támogatás szolgáltatására, valamint az egyesület jó hírnevének ápolására, megóvására.
(4) A jogi személy pártoló tag képviselője útján gyakorolja jogait és teljesíti kötelezettségeit. A képviseletet a cégkivonat bemutatásával kell igazolni.
Tiszteletbeli tag
11. §
(1) Az egyesület tiszteletbeli tagja az a természetes személy lehet, akit legalább két egyesületi tag javaslatára az egyesület közgyűlése egyszerű többséggel tiszteletbeli taggá választ.
(2) A tiszteletbeli tag részt vehet az egyesület közgyűlésén, továbbá javaslatokat tehet az egyesület működésével kapcsolatosan.
(3) A tiszteletbeli tagtól az egyesület elvárja az egyesületi célkitűzések népszerűsítését, hagyományainak ápolását, erkölcsi támogatását.
Tagdíj
12. §
(1) Az egyesület tagjai tagdíjat fizetnek. A tagdíj összegét a közgyűlés határozza meg az elnökség javaslata alapján.
(2) Az egyesület azon tagja, aki január 1. napján tagsági jogviszonnyal rendelkezik, az éves tagdíjat az egyesület részére minden év március 31. napjáig köteles megfizetni készpénzben vagy az egyesület bankszámlájára történő átutalással.
(3) Ha a tag felvételére az évben június 30-ig kerül sor, éves tagdíjat kell fizetni. Ha a tag tagsági jogviszonya az év július 1. napját követően keletkezik, féléves tagdíjat kell fizetni. A tagdíj megfizetésének határideje mindkét esetben a tagfelvételről szóló értesítés kézhezvételétől számított 30. nap.
IV.
AZ EGYESÜLET SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE
13. §
(1) Az egyesület szervei:
a) a közgyűlés,
b) az elnökség,
c) a felügyelő bizottság.
(2) Az egyesület szerveinek tagja az lehet, aki a közügyek gyakorlásától nincs eltiltva, és
a) magyar állampolgár,
b) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben meghatározottak szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezik, vagy
c) a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozik, és bevándorolt vagy letelepedett jogállású, illetve tartózkodási engedéllyel rendelkezik.
A közgyűlés
14. §
(1) Az egyesület legfőbb szerve a közgyűlés, amely a tagok összességéből áll.
(2) A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:
a) az Alapszabály elfogadása és módosítása;
b) az egyesület más egyesülettel való egyesülésének, valamint az egyesület feloszlásának kimondása, továbbá az egyesület nemzetközi szervezetbe való belépésének elhatározása;
c) az egyesület tevékenységéről és költségvetéséről szóló terv, valamint az annak végrehajtásáról szóló elnökségi beszámoló elfogadása;
d) a Ksztv. szerinti közhasznúsági jelentés elfogadása;
e) a tagdíj meghatározása az elnökség javaslata alapján;
f) az egyesület elnökének és alelnökeinek megválasztása;
g) a felügyelő bizottság létrehozása, hatáskörének, működésének megállapítása, valamint tagjainak megválasztása;
h) felügyelő bizottság hiányában az egyesület pénzügyi és gazdasági tevékenységének ellenőrzése;
i) a kizárt tag fellebbezésének elbírálása;
j) határozathozatal minden kérdésben, amelyet jogszabály, az Alapszabály vagy közgyűlési határozat a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe utal.
(3) Az (1) bekezdés a)-d) pontjai szerinti esetekben a határozat elfogadásához a jelenlévő tagok kétharmadának szavazata szükséges.
(4) A közgyűlés az elnökséget feladatokkal bízhatja meg.
15. §
(1) A közgyűlés legalább évi egyszeri összehívására legkésőbb május 31-ig kerül sor, amelyről az elnök gondoskodik.
(2) A közgyűlést össze kell összehívni akkor is, ha az egyesület tagjainak egyharmada az ok és a cél megjelölésével az elnökségtől kéri, vagy ha a törvényességi felügyeletet gyakorló szerv elrendeli. A közgyűlést ez esetben az ok felmerülésétől számított 8 napon belül, 30 napon belüli időpontra kell összehívni.
(3)A közgyűlés helyéről és időpontjáról a tagokat írásban vagy elektronikus levélben, illetve az egyesület honlapján kell értesíteni a közgyűlés tervezett napirendi pontjainak megjelölésével. A közgyűlés időpontját úgy kell megállapítani, hogy a közgyűlésről szóló értesítés legalább 8 nappal a közgyűlés előtt megtörténjen.
(4) A közgyűlés helyét az elnökség határozza meg. A közgyűlés napirendjét az elnökség állapítja meg. A közgyűlés napirendjét annak megnyitása után az elnökség valamely tagja fogadtatja el a megjelent tagokkal. További napirendi pontokat bármely tag indítványozhat. A javasolt pont akkor válik a napirend részévé, ha azt a közgyűlésen jelenlévő tagok többsége elfogadja.
16. §
(1) A közgyűlés akkor határozatképes, ha azon a szavazásra jogosult tagok több mint a fele jelen van. A közgyűlésen minden szavazásra jogosult tag egy szavazattal rendelkezik. A közgyűlés nyilvános.
(2) A közgyűlés elnöke az a tag, akit a közgyűlés a tagok közül egyszerű többséggel megválaszt.
(3) A közgyűlés határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki, vagy akinek a közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont], élettársa a határozat alapján kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek az egyesület cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az egyesület által a tagoknak – a tagsági jogviszony alapján – az Alapszabálynak megfelelően nyújtott cél szerinti juttatás.
(4) Ha a közgyűlés a kezdő időponttól számított fél órán belül nem éri el a határozatképességet, akkor azt 8 napon belüli időpontra ismételten össze kell hívni. Az ismételten összehívott közgyűlés az eredeti napirendre felvett kérdésekben a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes.
17. §
(1) A közgyűlés határozatait – az elnök és az alelnökök megválasztását, valamint a kizárt tag fellebbezésének elbírálását kivéve – nyílt szavazással, a jelenlévő tagok szavazatainak többségével hozza.
(2) Titkos szavazással hoz határozatot a közgyűlés, ha a jelenlévő tagok egyharmada ezt indítványozza.
18. §
(1) A 15. § (1)-(2) bekezdésben meghatározott esetek kivételével, a közgyűlés hatáskörébe tartozó ügyekben a tagok közgyűlés tartása nélkül is dönthetnek.
(2) Az (1) bekezdés szerinti esetekben az elnökség a közgyűlés tartása nélkül döntésre bocsátott határozat tervezetét írásban vagy elektronikus levélben megküldi a tagoknak, akik szavazataikat az elnökség által meghatározott időpontig, de legalább nyolc napon belül adhatják le. A tagok írásban, elektronikus levélben vagy olyan formában szavazhatnak, amely szavazatuk bizonyítására alkalmas.
(3) A határozatot az utolsó szavazat beérkezését követő napon kell meghozottnak tekinteni. A szavazás eredményéről az elnökség a tagokat az utolsó szavazat beérkezését követően nyolc napon belül írásban vagy elektronikus levélben tájékoztatja.
(4) Az (1)-(3) bekezdés szerinti szavazásnál a tagok szavazati jogára és a határozattervezet elfogadásához megkívánt szavazati arány számítására az Alapszabály vonatkozó rendelkezései irányadók.
19. §
(1) A közgyűlés kezdetén jegyzőkönyvvezetőt kell választani, aki a közgyűlésről jegyzőkönyvet készít.
(2) A jegyzőkönyvben fel kell tüntetni
a) az ülés helyét, napját és a napirendi pontokat;
b) a határozatokat, azok tartalmát, illetve hatályát;
c) a határozatokat támogatók és ellenzők számarányát – lehetőleg személy szerint, a titkos szavazás kivételével –;
d) a jegyzőkönyvvezető, illetve két hitelesítő tag aláírását.
(3) A közgyűlésen készült jegyzőkönyvbe bárki betekinthet, arról másolatot készíthet.
(4) A közgyűlésen hozott határozatokat az elnökség a közgyűlést követően az egyesület honlapján közzéteszi.
Az elnökség
20. §
(1) Az egyesület elnöksége háromtagú.
(2) Az elnökség az elnökből és a két alelnökből áll. Az alelnökök: a szervező alelnök és a gazdasági alelnök. Az alelnökök tevékenységüket az elnök irányításával végzik.
(3) Az egyesület tevékenységét az elnökség irányítja. Az elnökség az egyesület működését érintő valamennyi kérdésben döntésre jogosult azon ügyek kivételével, amelyek a közgyűlés, az elnök vagy az egyesület más szerve kizárólagos hatáskörébe tartoznak.
(4) Az elnökség:
a) koordinálja az egyesületi tevékenységet az Alapszabályban meghatározott célok szerint;
b) biztosítása egyesület törvényes és az Alapszabálynak megfelelő működését;
c) meghatározza az egyesület éves programját;
d) előkészíti a közgyűlést, összeállítja annak napirendjét;
e) javaslatot tesz a közgyűlésnek a szükséges határozatok meghozatalára; illetve felügyelő bizottság létrehozására, hatáskörének, működésének megállapítására;
f) elkészíti az egyesület éves tevékenységéről és költségvetéséről szóló tervet, valamint az annak végrehajtásáról szóló beszámolót, továbbá a közhasznúsági jelentést és azt a közgyűlés elé terjeszti
g) végrehajtja a közgyűlés határozatait, illetve azok végrehajtását ellenőrzi;
h) megteremti az egyesület működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételeket;
i) tájékoztatja az egyesület honlapján a nyilvánosságot az egyesület szolgáltatásai igénybevételének módjáról, működéséről;
j) közzéteszi az egyesület honlapján a közgyűlésen és az elnökség ülésein készült jegyzőkönyveket, a közgyűlés és az elnökség határozatait, az éves számviteli beszámolót, valamint a közhasznúsági jelentést;
k) dönt egyesületi szervek létrehozásáról az egyesület céljainak megvalósítása érdekében;
l) dönt mindazokban a kérdésekben, amelyeket jogszabály, az Alapszabály vagy közgyűlési határozat a hatáskörébe utal.
(5) Az elnökség tagjai feladataikat és hatáskörüket írásban egymásra átruházhatják, vagy feladatkörük keretében – a munkáltatói jogkör gyakorlásának kivételével – írásban, eseti jelleggel az egyesület bármely tagját meghatalmazhatják.
21. §
(1) Az elnökség munkarendjéről saját maga dönt.
(2) Az elnökség negyedévente, illetve szükség szerint ülésezik.
(3) Az elnökség ülései nyilvánosak, azokat az elnök hívja össze. Az elnökség ülésén meghívás alapján, szavazati jog nélkül az elnökségi tagokon kívül mások is részt vehetnek.
(4) Az elnök az elnökség ülésének helyéről, időpontjáról és a megtárgyalandó kérdésekről írásban vagy elektronikus levélben értesíti az elnökség tagjait, valamint az elnökségi ülés helyét, időpontját és napirendjét az egyesület honlapján közzéteszi, továbbá a meghívottakat értesíti.
(5) Az elnökség határozatképes, ha tagjainak többsége jelen van. Határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Valamennyi tag egy szavazattal rendelkezik. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.
(6) Az elnökség határozathozatalában nem vehet részt az, aki, vagy akinek közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont], valamint élettársa a határozat alapján kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben érdekelt. Nem minősül előnynek az egyesület cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az egyesületi tagoknak a tagsági jogviszony alapján nyújtott, jelen Alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatás.
(7) Az elnökség üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvben fel kell tüntetni az elnökség határozatait, azok meghozatalának napját. tartalmát, illetve hatályát, továbbá a határozatot támogató és ellenző elnökségi tagokat személy szerint.
(8) Az elnökség ülésén készült jegyzőkönyvbe bárki betekinthet, arról másolatot készíthet. Az elnökség határozatait az ülését követően az egyesület honlapján közzéteszi.
22. §
(1) Az elnöki és alelnöki megbízatás a közgyűlés által történő megválasztással és a megbízatás elfogadásával keletkezik. Az elnöki és az alelnöki megbízatás három évre szól, és annak lejártával új választást kell tartani. Ugyanaz a személy korlátlanul újraválasztható
(2) Elnöknek, illetve alelnöknek csak alapító és rendes tag jelölhető. Az elnök, illetve az alelnökök megválasztása titkos szavazással történik, a tagok csak egy jelöltre szavazhatnak.
(3) Elnök, illetve alelnök csak olyan, az 5. § (2) bekezdésében meghatározott feltételeknek eleget tevő személy lehet, akivel szemben a Ksztv. 9. §-ának (1) bekezdésében, valamint más jogszabályban foglalt kizáró ok nem merül fel.
(4) Nem lehet az egyesület elnöke, illetve alelnöke, aki az egyesülettel az elnöki, illetve alelnöki tisztségen kívül egyéb tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló más jogviszonyban áll, valamint aki a nem bárki által megkötés nélküli cél szerinti juttatásból részesül, továbbá aki az előbbi személyek közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont]. Az elnök, illetve az alelnökök nem lehetnek egymásnak a Ptk. 685.§ b) pontja szerinti hozzátartozói.
(5) Az elnökség tagjai, valamint a megbízatásra jelölt személyek kötelesek a közgyűlést tájékoztatni arról, ha vezető tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betöltenek
(6) Megválasztottnak az elnöki, illetve alelnöki tisztségre az a jelölt tekinthető, aki a jelenlevő tagok szavazatainak több mint a felét megszerezte. Ha több jelölt indult, és egyik sem szerzett többségi szavazatot, akkor új szavazást kell tartani azon jelöltek tekintetében, akik az első szavazáson a szavazatoknak legalább az egynegyedét megszerezték. Ha legalább két ilyen jelölt nincsen, akkor a szavazást azon legfeljebb három jelölt között kell megtartani, akik az első szavazáson a legtöbb szavazatot elérték. A második szavazáson az a jelölt lesz a megválasztott elnök, aki a legtöbb szavazatot kapja.
23. §
(1) Az elnöki és alelnöki megbízatás megszűnik:
a) a megbízatás idejének lejártával;
b) lemondással;
c) elhalálozással,
d) az egyesületből való kilépéssel vagy kizárással;
e) visszahívással.
(2) Az elnökség tagjait a közgyűlés visszahívhatja, ha az Alapszabályban rögzített kötelezettségeiket súlyosan megsértik, az egyesület határozatait megszegik vagy az egyesület Alapszabályban rögzített tevékenységét, illetve céljainak megvalósítását súlyosan veszélyeztetik. Az elnökség tagjai együttesen, illetve külön-külön is visszahívhatók.
(3) Az elnökség tagjainak visszahívásról a tagok egyharmadának kezdeményezésére a közgyűlés titkos szavazással dönt. A visszahíváshoz a jelenlévő tagok többségének szavazata szükséges. A visszahívással egyidejűleg a közgyűlés a megüresedett helyekre új elnökségi tagokat választ.
(4) Az egyesület megszűnését követő két évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az egyesület megszűntét megelőző két évben legalább egy évig elnöki, illetve alelnöki tisztséget betöltő tag, ha az egyesület az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény szerinti köztartozásait nem egyenlítette ki.
Az elnök
24. §
Az elnök
a) irányítja az egyesület tevékenységét;
b) szervezi és irányítja az elnökség működését;
c) biztosítja az egyesület törvényes működését, megteremti az ehhez szükséges feltételeket;
d) gyakorolja az egyesület alkalmazásában álló munkavállalók felett a munkáltatói jogokat;
e) ellátja mindazokat a feladatokat, és gyakorolja mindazokat a hatásköröket, amelyekkel a közgyűlés megbízza, illetve felruházza;
f) nyilvántartást vezet az egyesület tagjairól;
g) megőrzi és nyilvántartja a közgyűlési jegyzőkönyveket, valamint az elnökség üléséről készült jegyzőkönyveket;
h) kérelem esetén bárki számára biztosítja az egyesület működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba való betekintést, azokról – a személyes adatok és az üzleti titok védelmének figyelembevételével – másolatot készít, illetve készíttet;
i) dönt minden olyan ügyben, amely nem a közgyűlés vagy az elnökség hatáskörébe tartozik.
A szervező alelnök
25. §
A szervező alelnök
a) elkészíti az egyesület éves programjának tervezetét;
b) ápolja az egyesület külső és belső kapcsolatait;
c) koordinálja a rendezvényekkel kapcsolatos szervezési és tájékoztatási tevékenységet;
d) koordinálja a bemutatókat, klubeseményeket, versenyeket és kiállításokat;
e) kapcsolatot tart az egyesületen kívüli személyekkel és szervezetekkel;
f) ellátja mindazon feladatokat és gyakorolja mindazon hatásköröket, amelyekkel az elnök vagy a közgyűlés megbízza, illetve felruházza.
A gazdasági alelnök
26. §
A gazdasági alelnök
a) irányítja az egyesület gazdálkodását,
b) előkészíti az egyesület előző évi pénzügyi tevékenységéről szóló pénzügyi beszámolót és a közhasznúsági jelentést,
c) előkészíti az egyesület következő évre vonatkozó pénzügyi tervét,
d) kialakítja a megfelelő pénzügyi nyilvántartást, elkészíti a szükséges kimutatásokat,
e) kapcsolatot tart a számlavezető pénzintézettel,
f) ellátja mindazon feladatokat és gyakorolja mindazon hatásköröket, amelyekkel az elnök vagy a közgyűlés megbízza, illetve felruházza.
A felügyelő bizottság
27. §
(1) Ha az egyesület éves bevétele az ötmillió forintot meghaladja, akkor a közgyűlés három tagból álló felügyelő bizottságot választ.
(2) A felügyelő bizottság ügyrendjét maga állapítja meg.
(3) A felügyelő bizottság ellenőrzi az egyesület működését és gazdálkodását. Ennek során az elnökség tagjaitól jelentést, az egyesület munkavállalóitól felvilágosítást kérhet, továbbá az egyesület könyveibe és adataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja.
(4) A felügyelő bizottság tagja tanácskozási joggal részt vehet az elnökség ülésén.
(5) A felügyelő bizottság köteles a közgyűlést tájékoztatni és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy az egyesület működése során olyan jogszabálysértés vagy az egyesület érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény, illetve mulasztás történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése a közgyűlés döntését teszi szükségessé, vagy az elnökség tagjainak felelősségét megalapozó tény merült fel.
(6) A közgyűlést a felügyelő bizottság indítványára 30 napon belül az elnök hívja össze. E határidő eredménytelen eltelte esetén a közgyűlés összehívására a felügyelő bizottság is jogosult. Ha a közgyűlés a törvényes működés helyreállítása érdekében a szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a felügyelő bizottság köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó szervet.
28. §
(1) A felügyelő bizottság tagjának csak alapító és rendes tag jelölhető.
(2) A felügyelő bizottság tagjait a közgyűlés választja a 22. § (6) bekezdés szerint. A felügyelő bizottság elnökét a felügyelő bizottság tagjai maguk közül választják.
(3) A felügyelő bizottság tagja nem lehet az elnökség tagja, valamint – ha a jogszabály másképp nem rendelkezik – az egyesülettel a megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy.
(4) Nem lehet a felügyelő bizottság tagja, aki az egyesület cél szerinti juttatásából részesül, kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat és az egyesületi tagnak a tagsági jogviszony alapján nyújtott, az Alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatást.
(5) A felügyelő bizottság tagja nem lehet a (3)-(4) bekezdésben felsorolt személyek hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont].
VI.
AZ EGYESÜLET KÉPVISELETE, NYILVÁNTARTÁSAI, NYILVÁNOSSÁGA
29. §
(1) Az egyesület jogi személy, amelyet az elnök és az alelnökök képviselnek.
(2) Az egyesület írásbeli képviselete akként történik, hogy az elnök vagy az egyik alelnök az egyesület előírt, nyomott vagy nyomtatott – teljes vagy rövidített neve fölé – nevét a hiteles aláírási nyilatkozatnak megfelelően írja.
(3) Az egyesület bankszámlája felett való rendelkezéshez minden esetben az elnökség bármelyik két tagjának együttes aláírása szükséges.
(4) Az egyesület tevékenységéhez kapcsolódó számlák utalványozása bármelyik két elnökségi tag együttes aláírásával történik.
30. §
(1) A közgyűlés, valamint elnökség határozatait, döntéseit írásba kell foglalni, amelyek a Közgyűlés, illetve az elnökség üléséről készült jegyzőkönyv részét képezik.
(2) Az egyesület nyilvántartásainak vezetéséről az elnök gondoskodik, aki megőrzi és nyilvántartja a közgyűlés jegyzőkönyveit, valamint az elnökség üléséről készült jegyzőkönyveket.
(3) Az egyesület nevét tartalmazó bélyegző az elnök felelős őrzésében van. Használata csak az elnökség valamely tagjának aláírásával együtt érvényes.
31. §
(1) Az elnökség az egyesület honlapján tájékoztatja a nyilvánosságot az egyesület szolgáltatásai igénybevételének módjáról, az egyesület működéséről, továbbá közzéteszi a közgyűlésen és az elnökség ülésein készült jegyzőkönyveket, az éves számviteli beszámolót, a közhasznúsági jelentést, valamint a közgyűlés és az elnökség határozatait.
(2) Az egyesület tagjai betekinthetnek a közgyűlés és az elnökség határozataiba, a közgyűlésen és az elnökség ülésén készült jegyzőkönyvekbe, továbbá az egyesület költségvetésébe, beszámolóiba és a közhasznúsági jelentésébe, valamint azokról az elnöktől – saját költségükre – másolatot kérhetnek.
(3) Az (1) bekezdés alá nem tartozó, az egyesület működésével kapcsolatos iratokba külső személyek akkor tekinthetnek be, ha az nem veszélyezteti az egyesület érdekeit.
VII.
AZ EGYESÜLET VAGYONA ÉS GAZDÁLKODÁSA
A vagyon, a bevételek és a kiadások
32. §
(1) Az egyesület vagyona készpénzből, ingatlan és ingó vagyonból, illetve vagyoni értékű jogokból áll.
(2) Az egyesület bevételei a következők:
a) az államháztartás alrendszereitől vagy más adományozótól közhasznú célra vagy a működési költségek fedezésére kapott támogatás, adomány;
b) természetes személyek, valamint állami szervek, társadalmi és egyéb szervezetek által nyújtott támogatások, adományok,
c) alapítványoktól és közérdekű kötelezettségvállalásokból származó bevételek,
d) a közhasznú tevékenység folytatásából származó, ahhoz közvetlenül kapcsolódó bevételek;
e) az egyéb cél szerinti tevékenység folytatásából származó, ahhoz közvetlenül kapcsolódó bevételek;
f) az egyesület eszközeinek befektetéséből származó bevételek;
g) tagdíjak;
h) pályázatok útján szerzett támogatások;
i) vállalkozási tevékenységből származó bevételek;
j) rendezvények bevételei;
k) reklámtevékenységből származó bevételek.
(3) Az egyesület költségei a következők:
a) a közhasznú tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek (ráfordítások, kiadások);
b) az egyéb cél szerinti tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek (ráfordítások, kiadások);
c) a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek (ráfordítások, kiadások);
d) a közhasznú és egyéb vállalkozási tevékenység érdekében felmerült közvetett költségek (ráfordítások, kiadások), amelyeket bevételarányosan kell megosztani.
(4) Az egyesület bevételeivel önállóan gazdálkodik, tartozásaiért saját vagyonával felel. Az egyesület tagjai az egyesület tartozásaiért – a befizetett tagdíjon túlmenően – saját vagyonukkal nem felelnek.
Gazdálkodás
33. §
(1) Az egyesület éves költségvetés alapján gazdálkodik.
(2) Az egyesület a tevékenységi célja szerinti gazdálkodását, valamint gazdasági-vállalkozási tevékenységét és az abból származó eredmény megállapítását a társadalmi szervezetek gazdálkodási tevékenységéről, valamint a közhasznú szervezetekről szóló hatályos jogszabályok alapján végzi. Az egyesület a gazdálkodás során elért eredményét nem osztja fel, azt a jelen Alapszabályban meghatározott tevékenységekre fordítja.
(3) Az egyesület cél szerinti tevékenységéből, illetve vállalkozási tevékenységéből származó bevételeit és ráfordításait elkülönítetten kell nyilvántartani.
(4) Az egyesület váltót, illetve más, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki.
(5) Az egyesület a vállalkozásának fejlesztéséhez közhasznú tevékenységét veszélyeztető hitelt nem vehet fel, továbbá az államháztartás alrendszereitől kapott támogatást hitel fedezetéül, hitel törlesztésére nem használhatja fel.
Támogatások, adományok
34. §
(1) Az egyesület nevében vagy javára történő adománygyűjtés csak az egyesület valamely elnökségi tagjának írásbeli meghatalmazása alapján végezhető.
(2) Az egyesület javára felajánlott adományokat, támogatásokat az egyesületi célok megvalósítására kell fordítani. Az adományokat könyv szerinti, ennek hiányában szokásos piaci értéken kell nyilvántartásba venni.
(3) Az egyesület az államháztartás alrendszereitől – a normatív támogatás kivételével – csak írásbeli szerződés alapján részesülhet támogatásban. A szerződésben meg kell határozni a támogatás elszámolásának feltételeit és módját.
Pályázatok
35. §
(1) Az egyesület céljaival összhangban lévő pályázaton történő részvételre a közgyűlés, az elnökség és bármely tag javaslatot tehet.
(2) A pályázaton történő részvételről az elnökség egyszerű szótöbbséggel dönt. Az elnökség döntése alapján a pályázat kidolgozásában az egyesület tagjain kívül – az elnökség felkérése alapján – szakemberek is részt vehetnek.
(3) A pályázat nem tartalmazhat olyan feltételeket, amelyekből – az eset összes körülményeinek mérlegelésével – megállapítható, hogy a pályázatnak előre meghatározott nyertese van.
(4) A pályázat alapján vállalt célok megvalósításához, finanszírozásához – az elnökség döntésének megfelelően – az egyesület saját vagyona terhére hozzájárulhat.
(5) Az elnyert pályázat megvalósításakor előnyben kell részesíteni az egyesület tagjait, azonban a megvalósításban – az elnökség megbízása alapján – nem egyesületi tagok is részt vehetnek.
Szolgáltatások, támogatások
36. §
(1) Az egyesület által cél szerinti juttatásként nyújtott szolgáltatások, illetve azok igénylésének módja bárki által megismerhető, nyilvános. Az elnökség évente legalább egy alkalommal az egyesület honlapján a nyilvánosság részére közzéteszi az ezzel kapcsolatos információkat.
(2) A cél szerinti juttatásként nyújtott szolgáltatást az elnökség ítéli oda, amelyről határozatban dönt. Az odaítélés feltételeiről az elnökség a cél szerint nyújtott szolgáltatás típusától függően külön határozatban dönt.
(3) Az egyesület a tisztségviselőit, a támogatóit, önkénteseit, valamint ezek hozzátartozóit [Ptk. 685. § b) pont] – a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető szolgáltatások, illetve az egyesület által a tagoknak a tagsági jogviszony alapján nyújtott és az Alapszabálynak megfelelő juttatások kivételével – cél szerinti juttatásban nem részesítheti.
Közhasznúsági jelentés
37. §
(1) Az egyesület az éves számviteli beszámolóval egyidejűleg a Ksztv. szerint közhasznúsági jelentést készít, amelyet a közgyűlés fogad el.
(2) Az éves számviteli beszámolóba és a közhasznúsági jelentésébe bárki betekinthet, illetve abból saját költségére másolatot készíthet. Az éves beszámolót és a közhasznúsági jelentést az egyesület elnöksége az egyesület honlapján közzéteszi.
(3) A közhasznúsági jelentés tartalmazza:
a) a számviteli beszámolót;
b) a költségvetési támogatás felhasználását;
c) a vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatást;
d) a cél szerinti juttatások kimutatását;
e) a központi költségvetési szervektől, az elkülönített állami pénzalapoktól, a helyi önkormányzatoktól, a települési önkormányzatok társulásától és ezek szerveitől kapott támogatás mértékét;
f) az elnökségi, valamint felügyelő bizottsági tagoknak nyújtott juttatások értékét, illetve összegét;
g) a közhasznú tevékenységről szóló rövid tartalmi beszámolót.
(4) Az elnökség a közhasznúsági jelentést a tárgyévet követő évben, legkésőbb június 30-ig az egyesület honlapján közzéteszi.
(5) A közhasznúsági jelentésbe bárki betekinthet, abból saját költségére másolatot készíthet.
VIII.
AZ EGYESÜLET MEGSZŰNÉSE
38. §
(1) Az egyesület megszűnik:
a) feloszlásának közgyűlés általi kimondásával,
b) más egyesülettel való egyesüléssel,
c) feloszlatással,
d) megszűnésének megállapításával.
(2) Az egyesület megszűnése esetén vagyonának felhasználásáról a közgyűlés rendelkezik. Ha a vagyonról a közgyűlés nem rendelkezett, továbbá ha az egyesület feloszlatással szűnt meg vagy megszűnését állapították meg és a vagyonáról nem történt rendelkezés, a vagyont – a hitelezők kielégítése után – a játékkultúra népszerűsítését támogató szervezetek támogatására kell fordítani.
IX.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
39. §
(1) Jelen Alapszabályt az egyesület alakuló közgyűlése 2005. július 1. napján fogadta el.
(2) Az Alapszabályt a közgyűlés 2005. szeptember 18. napján bírósági felhívásra módosította.
(3) Az Alapszabályt a közgyűlés 2009. május 26-án módosította.
Kelt: Budapesten, 2009. május 26. napján
az egyesület elnöke
hitelesítő tag hitelesítő tag
Bejegyzések
